22.

Hát túl vagyunk rajta!
Igen-igen aki nézte jól látta, hogy nem látta! Történt ugyanis, hogy a kislányom ott állt a Czollner Gyula bácsi mellett, épp megbeszélték, hogy miről fog majd nyilatkozni, majd versenyezni a két műsorvezetővel, amikor a fejetlenség és szervezetlenség következtében a két műsorvezető elindult és megcsinálta a versenyt egyedül.
Ezután közölték velünk, hogy sajnos kicsit összekeveredtek a dolgok és majd a 9 órai Csak csajokban a két nőci műsorvezetővel fog a Krisztike beszélgetni a gokartozásról. Erre ő nagyon diplomatikusan közölte, hogy ő nem beszélgetni jött, hanem gokartozni és ebből köszöni de nem kér és elköszönt. Valahogy nem jött be neki ez a magassarkú cicababás csajszis csevej.

Kicsit bosszús vagyok és nem a "hírnév" miatt hanem mert megzavarták a gyerekem normális és nyugodt életét ilyen semmit nem érő emberek.

21.

Nem szeretek dicsekedni, sem a középpontban lenni, de BENNE LESZEK A TV-BEN!

Vagyis a lányom fog szerepelni, a holnapi Reggeli-ben az R T L betűt is tartalmazó csatornán! Történt ugyanis, hogy a Forma 1 miatt kerestek gokartos gyereket és mivel ő lány úgy gondolták, hogy eltér az átlagtól és ő megfelel majd arra, hogy pár kört versenyezzen a műsorvezetőkkel és nyilatkozzon pár mondatban.(Nem mi jelentkeztünk, hanem a gokart oktató ajánlott minket.)

Első hallásra jól beijedtem, mert ő nem egy sikereket elért profi versenyző, hanem csak a saját örömére gokartozik, és láttam az ő szemében is a félelmet, miközben körülötte mindenki a világhírről áradozott. Szerettem volna elérni, hogy mindenki a helyén kezelje ezt a dolgot, úgyhogy lecsillapítottam a családot is és a Reggeli szerkesztőjét is.Megkértek, hogy nyilatkozzak én is, hogy miért nem engedem profi versenyzőnek a lányom és mennyire féltem őt stb...De finoman visszautasítottam, mivel nem hiszem, hogy ez rólam kell, hogy szóljon.

Szóval most izgatottan várom a holnap reggelt (6.20-ra kell mennünk), de inkább azt várom, hogy túl legyen rajta!

20.

Bevallom őszintén: szégyenlem magam a nagy csend miatt. Azt sem mondhatom, hogy nem történt velem semmi.

Mert hát ugye vége lett a tanévnek, a néptáncos fiú és lyány szerencsésen túl van a vizsgáin és az évvégi bemutatón is,és már a foci és néptánc tábornak is vége. Jövő héten még egy gokart tábor lesz, de az már rutinból megy- ez már az ötödik év.Soha nem felejtem az elsőt amikor is két órával a kezdés után telefonban sírta el, hogy a fiúk nem akarják befogadni őt. Ma már büszke arra, hogy lányként gokartozik. És én is büszke vagyok rá! Hála a jó égnek nem rám hasonlít.

És meg kell, hogy említsem az új családtagot is. Nem győzzük nevelni őt, olyan mint egy rosszcsont kölyök. Mintha tudná, hogy mikor mivel lehet bosszantani egy kicsit. Imádja a virágaimat...

Ja és persze a virágok! Képzeljétek el, hogy a karácsony óta virágzó orchideáim most dobálják el az utolsó virágaikat. Öt tő pedig új száron újra virágzik. Ez valami csoda. Az udvaron pedig a kedvenceim, a kaktuszok kezdik a kényeztetésem. Kár, hogy a kaktuszvirágok ilyen hamar elnyílnak. Ha nem vagyok résen akkor már csak az elvirágzott kaktuszt veszem észre.

És ma még egy táskát is sikerült varrnom. Nagyon tetszett ez a fazon. Igaz egy kicsit túl rózsaszín és túl rózsás, és nem is lehet megtömni a sok kacattal. Szóval nem az én stílusom, de a lányaimnak tetszik.