Megint egy képet hoztam, de ennek egy kis története is van. Mindig dilemmát okoz számomra ha valakinek varrni szeretnék, hogy fog-e neki tetszeni amit készítettem és egyébként is szereti-e a foltvarrott dolgokat. Akiről úgy gondoltam, hogy nem igazán értékelné az pl. a sógornőm. Többször nevezte rongynak őket és az anyagaimat egyszerűen csak sz...arnak titulálta. Az én anyagaimat, amikbe még belevágni is félek, és a varrás sokszor ott ér véget, hogy csak nézegetem őket!
Na de eljött az idő amikor a sógornőm az én táskámra vágyott! Annyit mondott, hogy fekete vagy barna legyen, kicsit nőiesebb fazonnal. Féltem attól, hogy esetleg pont neki nem fogok tudni megfelelni, de tetszik neki!
(Azért a ruhaszárító is az amatőr fotósra vall! :o))) )
7 megjegyzés:
Én ezek után nem is biztos, hogy varrtam volna neki... Főleg ilyen szépet:)
Egyetértek Julcsival, ilyennek kár a kezébe ez a klassz táska.
Húú! Idekapcsoltam, hogy kommentelek, aztán elolvastam Julcsi és Kriszti megjegyzését. Ugyanezeket akartam írni.
Dettó :))
Legalább +mutattad neki,hogy a "szar"anyagokból milyen szépet tudsz készíteni
Bevallom naívan azt gondoltam, hogy meg tudom változtatni őt, de sikertelen.A tavaly varrt papírzsepitartóról nevetve mesélte, hogy most találta meg valahol mert ők más alakú dobozos papírzsepit használnak.
Megsem érdemli a sógórnőd ezt a gyönyörű táskát!!!
Megjegyzés küldése