Beleléptem abba a korba amikor "nem értem a mai fiatalokat". Nagyon bánt a dolog,mert igyekszem jó kapcsolatba lenni a két kamaszodómmal,de valahogy- főként a kisebb -úgy gondolja,hogy ez elvileg lehetetlen.Legtöbb összetűzésünk eddig csak az öltözködésével kapcsolatos.
Az élet többi dolgában (nagy örömömre) a körülöttük levő sok rossz példa hatására elfogadják a korlátaimat.
De nem ez lenne a mondandóm,ez csak az alaphang.
A meglepetést a nagyobbik okozta: ugyanis megvarrtam a második adventi kalendáriumot.(Az első látható a diavetítésben.) Ezt a másodikat neki szántam,de ő visszautasította. Neki a régi kell.A több mint 10 éves kézzel varrt fenyőfa,amire annak idején én hajtogattam papírzacskókat.
Áthidaló megoldásként feldíszítettük a kis fenyőt és a Jézuska teletömhette az új kalendáriumot!
2 megjegyzés:
Tényleg nem könnyű a kamaszokkal. Kitartás az idő Neked dolgozik:-)
Amúgy mind a két adventi nagyon jól néz kis. Sajna nekem nem volt időm készíteni.
Nemcsak nekünk nehéz a kamaszainkkal,lehet,hogy nekik sem könnyű velünk... :-)
Nekem is a régi tetszik jobban,de szép az új is.
Megjegyzés küldése