2009. január 5., hétfő

9.

Hát először is boldog új esztendőt szeretnék kívánni neked!

Másodszor pedig nem is tudom, hogyan kezdjem. Megígértem magamnak, hogy nem görcsölök, de ez nem újévi fogadalom, ezt még az ünnepek előtt tettem.Eléggé lelkizős vagyok, és mindig stresszelek, hogy minden jól sikerüljön, ezzel pedig annyit érek el, hogy elrontom a hangulatát a körülöttem élőknek. Ezért egy ideje terápiásan próbálok mindent "lazán venni".(tudom,hogy az sem jó,ha homokba dugom a fejem, hála a jó égnek(?) nem is mindig sikerül)
Leszámítva azt, hogy az anyósom párja (az apósom már rég meghalt) 25.-én kórházba került, mert egy autóbaleset folyományaként ki kellett venni a lépét, és a kicsi fiam egy hete nem hall, mert a náthája ráhúzódott a fülére, egész jól bírom.

Olyannyira, hogy mindenbe belekezdtem amit eddig ki akartam próbálni: elővettem az évekkel ezelőtt beszerzett zsugorka fóliákat és sütöttem egy párat; előszedtem a millió-trillió gyöngyömet és fűzni szeretnék valami gyönyörűségest és nekiálltam egy babatakarónak is. Ennek az lett az eredménye, hogy a szobámba alig tudok bejutni.



Nem tudom miért írtam mindezt ide.Úgy gondoltam, hogy ide a foltjaimról fogok írni, de most ez jól esett.

1 megjegyzés:

Abile írta...

Szerintem pontosan ez a lényege a Naplóírásnak. Mindent ki kell írnia magából az embernek... mert aztán sokkal könnyebb.
Mi pedig szívesen olvassuk!