19.

Zajlik az élet körülöttem. Na nem foltvarrásilag, csak úgy egyébként.

Az úgy volt, hogy végre beadtam a derekam, és beleegyeztem, hogy legyen kiskutyánk. DE a fajtaválasztásban egyhangúlag döntöttem. Bár mindenki hamar elfogadta az érveimet. Május 6.-án meg is születtek a kiskutyák és már meg is látogattuk őket. A képen az apuka kutya látható.

És végre a férjem is beadta a derekát és lesz kemencém! Egész héten alapanyagért járkálunk és instrukciókkal látom el a kőművest, aki még nem épített kemencét. Megismerkedtem egy csapat férfival akik már túl vannak az építésen és ők adják a válaszokat a szőke nős kérdéseimre. Elképzelhetitek mennyit értek kőművesül!

Már sóvárogva és lelkiismeretfurdalva simogatom a varrógépet! De ami késik nem múlik.

18.

Végre varrtam!

Ne gondoljatok semmi extra dologra, csak ezt a zsákot és pénztárcát csináltam a kisebbik lányomnak. Jó lesz a próbákra hordani a kellékeket.

A pénztárca nekem nagyon nagy ötletnek tűnik. Már régebben varrtam egy ilyen fazonú (békaszájú) táskát és szeretnék egy nagyobbat is varrni. Most egyenlőre a pénztárcáig jutottam.

17.

Már nagyon szégyenlem magam amiért ilyen soká nem jelentkeztem. Többször is elhatároztam, hogy életjelet kellene adnom magamról, de foltvarrásilag nem igen történt velem semmi. Össz-vissz egy Tilda libát varrtam húsvétra és sok-sok sötétítőt szegtem be. Pedig tervem lenne annyi mint égen a csillag, de az én drága kicsi fiam elkezdett néptáncolni és kedvet kapott tőle a kisebb lányom, így hetente három délután is táncon vagyok, és persze táncházakba is mennünk kell, na meg elég gyakran van fellépés is ilyenkor évvége fele. Szóval ez lenne a csend oka, de remélem a jövő hónaptól nyugisabb lesz az élet és lehet egy kicsit varrnom is.

( Mellesleg elárulom,hogy nagyon élvezem ezt a néptáncosdit. Még nem volt egy gyerekem sem amikor azt terveztem, hogy ha egyszer lesz, akkor táncolni fog. És olyan jó, hogy a középső is kedvet kapott hozzá így a kamaszkor küszöbén!)