A következő megajándékozott sem az egyszerű kategóriába sorolható!
Konkrétan ő a férjem, aki képlékenyen viszonyul a foltvarráshoz. Az első fázis a "csinálj amit akarsz " volt, vagyis nem igazán keltette fel az érdeklődését a dolog. Aztán jött a "már megint anyagot veszel?" fázis. Ezután a "beletörődés" következett, most pedig a "ki nem mondott büszkeség" korszaka van. Ez abban nyilvánul meg, hogy ha bárki ellátogat hozzánk rögtön előveszi a varrományokat és elkezd dicsekedni, hogy : Nézd mit varrtam legutóbb! (mármint ő)
Szóval most neki varrtam egy hátizsákot. Eddig is szívesen varrtam volna neki bármit, de nem tart igényt rá. A pénzét a zsebében hordja, hobbija nincs... Annyit mondott mindig, hogy ha ennyire varrni akarok, akkor varrjak üléshuzatot a kamionokba. Hát nem pont erre gondoltam!
De egy ideje focizni jár és kapva-kaptam az alkalmon, eljött az én időm! Ezért most már ő is megkapta a magáét:
7 megjegyzés:
Ezt igazán büszkén hordhatja ! Nagyon jó lett !
Nagyon jó lett! Te is egyre büszkébb lehetsz rá!
Csodálom a kitartásod ennyi negatív energia mellett.(sógórnő, férj):)
Nekem is nagyon tetszik. Jó ötlet.
Köszönöm! Egyébként magyarázva a bizonyítványt: nem rossz ember ő, sőt! Csak nem igazán az a romantikus, érzelgős fajta.Nagyon szeret minket a maga módján, és már furcsa is lenne ha máshogy adná tudtomra!
Zseniális! Tetszik!
állati jó lett!
cupp,
huncutka
Nagyon ötletes.
Megjegyzés küldése