2011. május 9., hétfő

53.

Annyi minden történik velem, hogy mostanában már nemhogy írni, de sajnos olvasni sem tudok itt blogországban!
A húsvétot a kisfiam skarlátjával nyitottuk meg, azután a férjemből lett ágyrajáró, mivel be kellett ugrania az egyik sofőrünk helyett. Így aztán 3/4 4- kor már szendvicseket gyártok a szó konkrét és nem foltvarró értelmében. ;o(((
Rám maradt a gyerekek iskolába való juttatása, ami a szomszéd városba átjárást jelenti. Heti 5x3 iskola és 2x2 néptánc. Plussz viselet osztás mert május 1.-én fellépés, 7.-8.-án néptánc verseny Csepelen. Mindez úgy, hogy nem vezetek.
Május 7.-én a foltvarró csoportom kv.-t rendezett, oda tombolát kellett gyártanom.
Már azt hittem beleőrülök.Állandóan azon járt az agyam, hogy kinek ,hánykor és hol kell lennie és oda mivel fog eljutni.
De pénteken (6.-án) meglátogattak a foltvarrós barátnőim, egy kis festést szerveztünk már jó ideje. Reggel még izgultam, hogy vajon nem gond-e hogy mind a lakás mind az idegrendszerem romokban hever, de kis idő múlva rájöttem, hogy ők kellettek nekem.
Képeket később teszek fel, mert bár a nehezén túl vagyok (?), de én táborba mennék pénteken (Tatabánya); a kisfiam tegnap lepkehimlős lett a változatosság kedvéért; a férjem még mindig dolgozik,de megígérte, hogy leakaszt valahonnan egy sofőrt; és a következő néptánc fellépés csak május 21.-én lesz!

2 megjegyzés:

Julcsi írta...

Ajajajajj! Olvasni sem könnyű!

Marcsi és Ági írta...

Ó, jaj!! Még a felsorolásba is elfáradtam! De igen, a foltos barátnők a legjobb gyógyszer az ilyen strapa kiheverésére. És igen, tulajdonképp én is beláttam már, hogy egy foltos barátnőt sem szokott zavarni, ha a lakás nem csillog, inkább jobb érzéssel ülnek nálam :-))
Jobbulást a gyereknek, Te pedig érezd jól magad Tatabányán!!!
Ági